Az online vásárlás kényelme és gyorsasága miatt a vállalkozások is mind gyakrabban intézik beszerzéseiket internetes áruházakból. Számos cégvezető és egyéni vállalkozó szembesül azonban azzal a kellemetlen helyzettel, hogy egy tévesen megrendelt vagy a várakozásoknak meg nem felelő termék visszaküldésekor a webáruház elutasítja a kérést. Bár a lakossági vásárlókat erős jogi védőháló óvja az e-kereskedelemben, a jogszabályi keretek lényegesen eltérő feltételeket határoznak meg a vállalati szféra számára.
Elállás joga magánszemélyként
Az internetes kereskedelem egyik legfontosabb garanciája a 14 napos indokolás nélküli elállási jog. Ennek az intézménynek az elsődleges célja a lakossági vásárlók kiszolgáltatottságának csökkentése. Mivel a távollevők között kötött szerződések során a vevőnek nincs lehetősége a terméket a vásárlás előtt fizikai mivoltában megvizsgálni vagy kipróbálni, a törvény biztosítja számára a visszalépés lehetőségét.
Igen gyakori forgatókönyv, hogy egy egyéni vállalkozó vagy egy társas vállalkozás képviselője kiválaszt egy terméket a webáruházban, majd a rendelés során céges számlát kér – akár adóoptimalizálás, akár költségelszámolás céljából. Amikor azonban a küldemény megérkezik, és kiderül, hogy mégsem megfelelő, a vásárló csalódottan tapasztalja, hogy a kereskedő megtagadja a termék visszavételét. A probléma gyökere a jogszabályi háttérben és a fogyasztói státusz félreértésében rejlik.
Ki minősül fogyasztónak és miért nem jár elállás a vásárlástól a cégeknek
A magyar jogban a 14 napos elállási jogot a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályozza, amely az Európai Unió idevonatkozó irányelvein alapul. Ez a rendelet kifejezetten a fogyasztó és a vállalkozás között létrejövő szerződésekre terjed ki. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) pontos meghatározása szerint fogyasztónak kizárólag az a természetes személy minősül, aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.
Ebből a szigorú definícióból két alapvető következtetés adódik. Egyrészt a jogi személyek – mint a Kft., Bt. vagy Zrt. – automatikusan kívül esnek a fogyasztói körön. Másrészt az egyéni vállalkozók, bár technikailag természetes személyek, amennyiben adószámukat megadva céges számlát kérnek, az adott ügyletben üzleti minőségükben lépnek fel, így ők sem tekinthetők fogyasztónak.
A fogyasztóvédelem filozófiája az egyenlőtlen erőviszonyok kiegyenlítésére épül. A jogalkotó feltételezi, hogy a magánszemély kevesebb információval és erőforrással rendelkezik, mint egy professzionális kereskedő. Ezzel szemben két vállalkozás közötti (B2B) ügyleteknél a törvény feltételezi, hogy egyenlő felek állnak egymással szemben. A gazdasági társaságok közötti szerződésekre a Ptk. általános kötelmi szabályai vonatkoznak, amelyekből hiányzik az indokolás nélküli elállás a vásárlástól mint alanyi jog.
Ilyen esetben lehet mégis nemet mondani
Bár a jogszabály nem kötelezi a kereskedőket a céges megrendelések visszavételére, léteznek olyan kivételes körülmények, amikor a vállalkozások mégis visszaküldhetik a megrendelt árut. A leggyakoribb lehetőség a webáruházak saját, önkéntes vállalása. Számos nagyobb e-kereskedő ügyfélmegtartási és elégedettségi megfontolásból az Általános Szerződési Feltételeiben (ÁSZF) a céges partnerköre számára is biztosítja a visszaküldés lehetőségét. Ilyen esetben azonban a kereskedő egyoldalúan határozhatja meg a feltételeket, például rövidebb határidőt szabhat meg, vagy készpénz helyett levásárolható kupont adhat.
A másik járható út az egyedi megállapodás. Nagyobb volumenű beszerzések esetén a vállalkozás a megrendelés előtt írásban rögzíthet olyan szerződéses klauzulát, amely jogot formál a termék visszaküldésére egy meghatározott időtartamon belül.
Emellett lényeges különbséget tenni a tetszési okokból történő elállás és a hibás teljesítés között. Amennyiben a leszállított termék gyári hibás, sérült vagy nem működik, a céges vásárlót is megilletik a kellékszavatossági jogok. Bár a vállalkozásokra vonatkozó szavatossági igények érvényesítési határideje és feltételei szigorúbbak a lakossági szabályoknál, a hibás áru cseréjét, javítását vagy az árleszállítást a cégek is jogosan követelhetik.
Néhány tanács a céges megrendeléskhez
A kellemetlen jogviták és az anyagi veszteségek elkerülése érdekében érdemes tudatosan felkészülni a vállalati online vásárlásokra. Az alábbi szempontok mérlegelése segíthet a buktatók elkerülésében:
- A vásárlási státusz mérlegelése: Bizonytalan tulajdonságú vagy nehezen megítélhető termékek (például specifikus IT-eszközök vagy egyedi méretezésű kiegészítők) esetén érdemes megfontolni a magánszemélyként történő megrendelést. Ekkor elvész a költségelszámolás lehetősége, de megmarad a garantált 14 napos elállási jog.
- Az ÁSZF előzetes ellenőrzése: A megrendelés véglegesítése előtt célszerű áttekinteni a webáruház feltételeit, különös tekintettel a céges vásárlókra vonatkozó fejezetekre.
- Írásos egyeztetés a vásárlás előtt: Nagyobb értékű rendeléseknél javasolt előre tisztázni a visszavételi opciókat a kereskedő ügyfélszolgálatával.
- A csomagolás és a termék megóvása: Ha a kereskedő önkéntes alapon engedélyezi a céges elállást, azt szinte minden esetben a termék bontatlan, gyári állapotához köti.
A 14 napos indokolás nélküli elállási jog cégek esetében törvényi alapon nem létezik. Amint egy vállalkozás adószám megadásával céges számlát kér, elveszíti fogyasztói státuszát. A termék visszaküldésének lehetősége ilyenkor kizárólag a kereskedő üzletpolitikáján, önkéntes ÁSZF-vállalásán vagy a felek előzetes megállapodásán múlik.
