A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóknak járó éves rendes szabadság az alapszabadságból és a különböző pótszabadságokból tevődik össze. A gyermekes dolgozókat a jogszabály külön pótszabadsággal támogatja.
Az alapszabadság és az életkor után járó szabadság kiszámítása
A Munka Törvénykönyve értelmében minden munkavállalót megillet a rendes szabadság, amely két fő részből áll: az alapszabadságból és a pótszabadságokból. Az alapszabadság mértéke alanyi jogon minden dolgozó számára évi 20 munkanap, függetlenül a beosztástól, a napi munkaidő mértékétől vagy a munkakörtől. Ezt az alapszintet kiegészíti az életkor előrehaladtával járó plusz pihenőidő.
Az életkor után járó szabadság fokozatosan növeli a kivehető munkanapok számát. A jogosultság abban az évben nyílik meg először, amelyben a munkavállaló betölti az adott életkort. A plusz napok sávos rendszere a következőképpen alakul:
- életév betöltésétől: +1 munkanap (összesen 21 nap)
- életév betöltésétől: +2 munkanap (összesen 22 nap)
- életév betöltésétől: +3 munkanap (összesen 23 nap)
- életév betöltésétől: +4 munkanap (összesen 24 nap)
- életév betöltésétől: +5 munkanap (összesen 25 nap)
- életév betöltésétől: +6 munkanap (összesen 26 nap)
- életév betöltésétől: +7 munkanap (összesen 27 nap)
- életév betöltésétől: +8 munkanap (összesen 28 nap)
- életév betöltésétől: +9 munkanap (összesen 29 nap)
- életév betöltésétől: +10 munkanap (összesen 30 nap)
Az életkor után járó szabadság mértéke így a pályafutás előrehaladtával jelentősen bővíti a törvényben garantált pihenőidőt.
A gyermekek után járó pótszabadság mértéke és a jogosultság szabályai
A gyermekes munkavállalóknak az alapszabadságon felül pótszabadság jár, amelynek mértékét a nevelt gyermekek száma határozza meg. Kiemelkedően fontos szabály, hogy ez a gyermekek után járó pótszabadság mindkét szülőt önállóan megilleti. Ez azt jelenti, hogy a szabadnapokat nem kell megosztani az anya és az apa között, hanem mindkét fél a teljes keretre jogosult a saját munkáltatójánál.
A jogszabályi előírások alapján a pótszabadság mértéke a nevelt gyermekek száma szerint évente a következőképpen alakul:
- 1 gyermek után: 2 munkanap
- 2 gyermek után: 4 munkanap
- 3 vagy több gyermek után: összesen 7 munkanap
A törvény különös védelmet és többletkedvezményt biztosít a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok számára. Ha a családban olyan gyermek nevelkedik, aki után magasabb összegű családi pótlék jár, vagy aki fogyatékosnak minősül, a pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal növekszik.
Gyakorlati példával szemléltetve: ha egy családban két gyermek nevelkedik, és az egyik gyermek tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő, a szülők az alapon járó 4 munkanapon felül további 2 munkanapra jogosultak. Így a szülőket fejenként összesen évi 6 munkanap pótszabadság illeti meg.
A jogosultság időtartamát illetően a törvény pontos határokat szab. A plusz pihenőnapok a gyermek születésének évétől kezdődően addig a naptári évig járnak, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét. A jogosultság a naptári év utolsó napjáig, azaz december 31-ig áll fenn abban az évben is, amelyben a gyermek a 16. születésnapját ünnepli. Így a szülők a gyermek tizenhatodik életévének végéig maradéktalanul igénybe vehetik a törvényben meghatározott keretet.
A pótszabadságra jogosult szülők és a különélő szülők helyzete
A kedvezmény igénybevételének törvényi feltétele, hogy a munkavállaló a saját háztartásában nevelje a gyermeket. A Munka Törvénykönyve és a kapcsolódó jogszabályok pontosan meghatározzák, ki minősül szülőnek a kedvezmény szempontjából, és ennek alapján ki jogosult a plusz napokra.
A jogszabályi meghatározás szerint szülőnek tekinthető:
- A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a gyám, valamint a nevelőszülő.
- A szülővel együtt élő házastárs (mostohaszülő).
- Az a személy, aki a háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
Válás vagy különköltözés esetén a pótszabadság alapvetően azt a szülőt illeti meg, akinél a gyermeket a bíróság elhelyezte, és aki a saját háztartásában gondoskodik róla. Amennyiben a különélő szülők megosztott gondozásban vagy váltott elhelyezésben állapodtak meg, és a gyermek mindkét szülő háztartásában életvitelszerűen jelen van, a munkáltatók felé tett nyilatkozatoknak a tényleges életvitelszerű helyzetet kell tükrözniük.
A gyermek utáni pótszabadság igénylése és az írásbeli nyilatkozat-minta
A gyermekek után járó plusz pihenőnapok rögzítése a bérszámfejtési rendszerben nem automatikus folyamat. A munkáltató kizárólag a munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján tudja elszámolni és kiadni a plusz napokat. Amennyiben a dolgozó nem nyújtja be a megfelelő igénylést, a munkáltatónak nincs jogi alapja a kedvezmény biztosítására.
A munkáltatók általában minden év elején, vagy új munkavállaló belépésekor a munkaviszony kezdetekor kérnek egy írásos nyilatkozatot a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéhez. A benyújtandó nyomtatványnak tartalmaznia kell a következő adatokat:
- A gyermek vagy gyermekek teljes nevét,
- A gyermekek születési helyét és pontos idejét,
- A gyermekek adóazonosító jelét (amennyiben már rendelkezésre áll),
- A munkavállaló büntetőjogi felelősségvállalással tett nyilatkozát arról, hogy a gyermek a saját háztartásában él és nevelkedik.
A nyilatkozat hiánya vagy késedelmes benyújtása esetén a tárgyévi pótszabadság kiadása akadályba ütközhet, ezért az adatgyűjtést és az igénylőlap átadását érdemes az év első heteiben elvégezni.
Az időarányos pótszabadság számítása és a szabadságok kiadása
A pihenőnapok kiszámítása során különös figyelmet kell fordítani a törtévekre és az év közben bekövetkező változásokra. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, a rendes szabadság – beleértve a gyermek után járó pótszabadságot is – időarányosan jár az adott naptári évre. Ilyen esetben a munkáltató a ledolgozott hónapok és napok arányában állapítja meg a kivehető szabadnapok számát.
Ezzel szemben eltérő szabály vonatkozik arra az esetre, ha a gyermek születik meg év közben. Amennyiben a gyermek év közben jön a világra, a szülő a születés évére vonatkozóan a teljes évre járó pótszabadságot megkapja, feltéve, hogy a munkaviszonya az egész naptári évben fennállt. Ebben az esetben tehát nem kell a születés napjától számítva törtidőszakra időarányosítani a napokat, hanem a szülőt a teljes éves keret megilleti.
A szabadságok kiadására vonatkozóan a Munka Törvénykönyve szigorú főszabályt rögzít: a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni és kivenni. A munkáltató köteles úgy összeállítani a szabadságolási tervet, hogy a dolgozó a tárgyévben felhasználhassa a rendelkezésére álló keretet.
A ki nem vett napok következő évre történő átvitelére csak nagyon szűk körben, törvényben meghatározott kivételes esetekben van lehetőség. Ilyen esetnek minősül a munkavállaló tartós betegsége, a szülési szabadság miatti akadályoztatás, vagy ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött. Ez utóbbi esetben a tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki. Emellett az életkor alapján járó plusz napok átviteléről a felek külön írásbeli megállapodást köthetnek, amelyet évente meg kell újítani. A gyermekek után járó napok védelme és a jogszabályi megfelelés érdekében javasolt a pihenőidők tudatos, év eleji megtervezése és az esedékesség évében történő teljes kivétele.
