A cirkuszi világ működését és az állatvédelmi jogszabályokat érintő jelentős átalakulás előtt áll a hazai szórakoztatóipar. A legújabb kormányzati döntések értelmében a vadállatok porondi szerepeltetése hamarosan a múlté lesz Magyarországon. Az állatjóléti és etikai szempontok előtérbe kerülésével kidolgozott új szabályozás világos határokat szab a cirkuszi menazsériák számára, meghatározva, hogy mely fajok kivezetése válik kötelezővé, és milyen feltételek mellett folytatódhat a hagyományos porondi előadóművészet.
Mérföldkő a hazai állatvédelemben és a vadállatok porondról való kivezetése
A magyar állatvédelem történetében meghatározó lépésnek számít az a kormányrendelet, amelyet az állatvédelemért felelős Agrárminisztérium készített elő. A jogszabály megalkotását széles körű etikai és állatvédelmi aggályok alapozták meg, amelyek a vadon élő fajok utaztatásával és zárt téri tartásával kapcsolatban merültek fel az elmúlt évtizedekben.
A jelenleg hatályos 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet bizonyos veszélyeztetett és vadon befogott fajok tartását szabályozza, az új előírások értelmében pedig 2027. január 1-jétől átfogó és visszavonhatatlan tilalom lép életbe a vadállatok cirkuszi szerepeltetésére. A szabályozás hatálya nem korlátozódik csupán a nyilvános előadásokon való bemutatásra: a jogszabály szigorúan megtiltja az érintett fajok újabb cirkuszi beszerzését, szaporítását, valamint idomítását és betanítását is. Ezzel a döntéssel Magyarország – az Európai Unióban utolsóként – végleg felszámolja a vadállatok utaztatásával és porondi szereplésével járó, régóta vitatott gyakorlatot, átfogó jogi védelmet biztosítva az érintett fajok számára a teljes tartási és idomítási folyamat során.
A teljes tiltólista és a tiltott cirkuszi állatok körének részletei
A megjelent jogszabály precízen és részletesen rendszerezi azokat a rendszertani csoportokat, amelyek egyedei a jövőben semmilyen körülmények között nem állíthatók porondra. A tilalom meghatározott emlőscsaládokat és -rendeket, négy madárcsoportot, valamint a veszélyes hüllőket érinti, így a klasszikus cirkuszi állatok jelentős része végleg kikerül a műsorszámokból.
A rendelet mellékletében szereplő kategóriák a következők szerint oszlanak meg:
- Emlősök: A tiltás kiterjed az elefántfélékre (Elephantidae), a medvefélékre (Ursidae), az úszólábúakra (Pinnipedia), valamint a nagymacskákra és a vadon élő macskafélékre (Felidae) – a házimacska kivételével. Ugyancsak tilos a főemlősök (Primates), az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae), a vízilovak, a zsiráfok, a kengurufélék (Macropodidae) és a tapírfélék (Tapiridae) szerepeltetése. A listán szerepelnek továbbá a hiénafélék (Hyaenidae), a mosómedvefélék (Procyonidae), a kis pandák, a jávorszarvasok, a mongúzfélék (Herpestidae), a vadon élő lófélék (a háziló és a szamár kivételével), a vadon élő menyétfélék (a vadászgörény kivételével), valamint a vadon élő tülkösszarvúak és disznófélék a háziasított fajták kivételével.
- Madarak: A bemutatási és idomítási tilalom érinti a sólyomalakúak (Falconiformes), a vágómadár-alakúak (Accipitriformes), a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe tartozó ragadozó madarakat, valamint a kazuárfélék (Casuariidae) családját.
- Hüllők és hibridek: A jogszabály megtiltja a vonatkozó miniszteri rendeletben különösen és közepesen veszélyesnek minősített hüllők (Reptilia), továbbá az érintett állatfajok hibridjeinek szerepeltetését is.
Ez a megszorítás alapjaiban alakítja át a hazai szórakoztatóipart, szigorú elhatárolást teremtve a vadállatok és a háziasított fajok tartása között. A tradicionálisan alkalmazott, vadon élő cirkuszi állatok bemutatásának megszüntetése azt a célt szolgálja, hogy az állatok természetes igényei ne sérüljenek az utaztatás és a porondi bemutatók során.
A rendelet alóli kivételek és a továbbra is tartható fajok
A szabályozás kidolgozásakor a jogalkotó éles különbséget tett a vadon élő, természetes élettérre szoruló fajok és a több évezredes háziasítási folyamaton átment állatok között. Ez utóbbiak lényegesen jobban alkalmazkodtak az emberi környezethez és az idomítással járó szociális interakciókhoz.
Ennek megfelelően a rendelet nem rendeli el a cirkuszi állattartás teljes betiltását, hanem meghatározza azokat a háziasított fajokat, amelyek továbbra is feltűnhetnek a műsorszámokban. A porondon a jövőben is szerepelhetnek:
- Lovak és szamarak
- Kutyák és házimacskák
- Háziasított szarvasmarhák, juhok és kecskék
- Házi sertések
- Vadászgörények
- Tevefélék (például tevék és lámák)
- Papagájok
A kivételek köre biztosítja, hogy a felelős állattartásra és a pozitív megerősítésre épülő klasszikus produkciók fennmaradhassanak. A jogszabály ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a háziasított állatok esetében is elengedhetetlen a szigorú állatjóléti és tartási előírások maradéktalan betartása.
A már meglévő vadállatok sorsa és a jó példák
A jogszabály kidolgozásakor kiemelt figyelmet fordítottak a már jelenleg is cirkuszi tulajdonban lévő egyedek védelmére. Az átmeneti rendelkezések értelmében a cirkuszok a már meglévő, tiltólistás vadállatokat életük végéig gondozhatják és megtarthatják, azonban a porondon többé nem szerepeltethetik, nem idomíthatják és nem szaporíthatják őket, újabb egyedek bevonására pedig már nincs lehetőség.
A hazai cirkuszi szakma egy része már a rendelet hatálybalépése előtt felkészült a szemléletváltásra. Ennek egyik kiemelkedő példája a Richter Safari Park megvalósítása Nagykőrösön, amelyet a Magyar Nemzeti Cirkusz vezetése hívott életre. Az intézmény tágas, természetes környezetet biztosít a nyugdíjazott vadállatok számára, ahol a látogatók a cirkuszi porond kényszere nélkül, háborítatlan élettérben figyelhetik meg az állatokat.
Ez a felelős megközelítés garantálja, hogy a már meglévő egyedek gondozása méltó körülmények között folytatódjon, miközben a szigorú magyar szabályozás megakadályozza azt is, hogy külföldi utazócirkuszok kiskapuként használják az országot a máshol már betiltott vadállatos produkciók turnéztatására.
