A munkaviszony megszűnése számos jogi és adminisztratív kötelezettsége van mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról. Az egyik legfontosabb kérdés a távozás során a még ki nem fizetett munkabér és a kapcsolódó járandóságok rendezésének pontos ideje.
Az elszámolási határidő és a Munka Törvénykönyve előírásai
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 80. §-a részletesen szabályozza a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási kötelezettségeket. A jogszabály kimondja, hogy a munkáltató felmondás esetén nem várhatja meg a következő rendes bérfizetési napot, hanem szigorú törvényi határidőhöz van kötve. Az alapszabály szerint a munkabért, az egyéb járandóságokat, valamint a kilépő igazolásokat legkésőbb a megadott törvényi időtartamon belül ki kell fizetni és át kell adni.
Az elszámolási határidő megállapításához érdemes különválasztani az utolsó munkában töltött napot és a munkaviszony megszűnésének hivatalos dátumát. Munkáltatói felmondásnál a törvény előírja, hogy a munkavállalót a felmondási idő legalább felére fel kell menteni a munkavégzés alól. Ebben az esetben a felmentési idő kezdetével a dolgozó munkavégzése véget ér, míg a munkaviszonya hivatalosan csak a felmondási idő lejártával szűnik meg. Munkáltatói felmondás esetén az elszámolási határidő az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon jár le (Mt. 80. § (3) bek.). Egyéb esetekben — például munkavállalói felmondás vagy közös megegyezés esetén — a határidő a munkaviszony megszűnésének napjától számított 5. munkanap (Mt. 80. § (2) bek.).
A kifizetési határidők alakulása a felmondás típusai szerint
Míg rendes felmondásnál a tényleges munkavégzés záró napja jelöli ki a határidő kezdetét, addig más megszűnési formáknál maga a jogviszony megszűnésének napja a mérvadó. A törvényes határidő minden esetben munkanapokban értendő, így a hétvégék és a munkaszüneti napok nem számítanak bele az ötnapos időtartamba.
A határidők az alábbiak szerint alakulnak a felmondás típusai alapján:
- Munkáltatói felmondás: Munkavégzés alóli felmentés esetén a járandóságokat és az igazolásokat az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon belül kell kiutalni és átadni.
- Munkavállalói felmondás: Amennyiben a felmondási időt a dolgozó végig ledolgozza, a kifizetés határideje az utolsó munkában töltött napot követő 5. munkanap.
- Közös megegyezés: A felek kétoldalú megállapodása esetén a munkaviszony megszűnésének napjától számított 5. munkanapon belül köteles a munkáltató teljesíteni az elszámolást.
- Azonnali hatályú felmondás: Próbaidő alatti vagy indoklással ellátott azonnali távozáskor a jogviszony a közléssel megszűnik, így az elszámolási határidő a közlés napját követő 5. munkanapon jár le.
- Határozott idejű munkaviszony lejárta: A megállapodott időtartam utolsó napját, mint a jogviszony megszűnésének dátumát követő 5. munkanapon belül kell kifizetni a járandóságokat.
Tehát az 5 munkanap, amivel számolhatsz.
A felmondáskor járó pénzbeli juttatások és járandóságok
A munkaviszony lezárásakor elkészített utolsó bérjegyzék nem csupán a törthavi alapbért tartalmazza, hanem az összes olyan pénzügyi tételt, amelyre a munkavállaló a jogszabályok vagy a munkaszerződés alapján jogosult. A végső kifizetés átvételekor az alábbi tételeket érdemes ellenőrizni:
- Időarányos munkabér: A tárgyhónapban ténylegesen ledolgozott napokra járó alapbér, valamint az esetlegesen felhalmozott rendkívüli munkavégzésért (túlóra) járó pótlékok.
- Távolléti díj a felmentési időre: Munkáltatói felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés idejére a dolgozó a törvény alapján távolléti díj illeti meg.
- Ki nem vett szabadság megváltása: A tárgyévben időarányosan járó, de még ki nem vett szabadságnapokat a munkáltató köteles pénzben megváltani. Amennyiben a dolgozó több szabadságot vett igénybe, mint amennyi időarányosan járt volna, a munkáltató ezt az összeget egyoldalúan nem vonhatja le az utolsó bérből: a levonás kizárólag a munkavállaló kifejezett írásbeli hozzájárulásával vagy végrehajtható határozat alapján lehetséges (Mt. 161. §).
- Végkielégítés: Legalább hároméves fennálló munkaviszony esetén, munkáltatói felmondás vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén törvényben meghatározott mértékű végkielégítés jár.
- Egyéb időarányos juttatások: A munkaszerződésben vagy belső szabályzatban rögzített teljesítményarányos bónuszok, prémiumok és a cafeteria időarányos része.
A kifizetéssel egyidejűleg átadandó kilépő papírok
A munkaviszony megszűnésekor a pénzügyi járandóságok utalása mellett legalább ennyire lényeges kötelezettség a hivatalos kilépő igazolások kiadása.
Ezek a dokumentumok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a távozó dolgozó zökkenőmentesen létesíthessen új munkaviszonyt, vagy szükség esetén igénybe vehesse az álláskeresési ellátásokat az illetékes hatóságoknál.
A törvény értelmében az elszámolási határidőn belül átadandó legfontosabb kilépő dokumentumok:
- Munkaviszony igazolás: Tartalmazza a munkáltatónál eltöltött időtartamot, a betöltött munkakört, valamint a munkabért terhelő esetleges levonásokat és tartozásokat.
- Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához: A kormányhivatal számára szolgáltat adatokat a korábbi keresetekről és a biztosítási időről az ellátás megállapításához.
- Adatlap a bírósági határozattal elrendelt levonásokról: Igazolja, hogy a munkavállaló munkabérét terheli-e bírósági végrehajtói vagy egyéb hatósági letiltás.
- Egészségbiztosítási igazolvány (TB-kiskönyv): A biztosítási jogviszonyok és az egészségbiztosítási ellátások (táppénz, csed, gyed) folyamatosságát dokumentáló nyomtatvány, amely a társadalombiztosítási ellátások igénylésének gyakorlati alapja.
- Adatlap a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolásról: Az adott adóévben a kilépésig megszerzett jövedelmekről és a levont személyi jövedelemadóról, valamint járulékokról szóló igazolás (az M30-as adóigazolást a munkáltató nem kilépéskor, hanem az adóévet követő év január 31-éig köteles kiadni).
A teendők a fizetés vagy a dokumentumok csúszása esetén?
Amennyiben a munkáltató nem teljesíti határidőben a kifizetést vagy a kilépő papírok átadását, a munkavállalónak határozott jogi eszközök állnak rendelkezésére. A jogérvényesítési folyamatot érdemes a fokozatosság elvét követve, írásban dokumentált módon felépíteni.
A törvényes határidő túllépése esetén követendő lépések:
- Írásbeli felszólítás küldése: Első lépésként tértivevényes levélben vagy hivatalos e-mailben írásbeli fizetési felszólítást kell küldeni a cégnek. A levélben pontosan meg kell jelölni a követelt összeget, hivatkozni kell az Mt. 80. §-ára, és rövid, 3–5 napos póthatáridőt kell tűzni.
- Késedelmi kamat felszámítása: A törvényi határidő lejárta után a munkáltató késedelembe esik. A Polgári Törvénykönyv alapján a csúszás időtartamára a törvényes késedelmi kamat is követelhető a főkövetelésen felül.
- Bejelentés a Foglalkoztatás-felügyeleti Hatóságnál: Ha a munkáltató nem reagál a felszólításra, a területileg illetékes kormányhivatal munkaügyi hatóságánál panasz tehető, amely vizsgálatot indíthat és bírságot szabhat ki.
- Fizetési meghagyásos eljárás (FMH) indítása: Közjegyzőnél kezdeményezhető nem peres eljárás a lejárt pénzkövetelés behajtására, amely ellentmondás hiányában jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.
- Munkaügyi per kezdeményezése: Eredménytelen fizetési meghagyás vagy összetettebb jogvita esetén a területileg illetékes törvényszéken munkaügyi per indítható a járandóságok kikényszerítésére.
